Amikor a klímaváltozásra és annak következményeire gondolunk, sokszor a környezeti és gazdasági hatásaira gondolunk először, azonban az éghajlatváltozásnak sokkal szélesebb következményei vannak és az egészségre gyakorolt hatásai ugyanilyen jelentősek és sokrétűek.
Az éghajlatváltozással összefüggő hőmérséklet-emelkedés, szélsőséges időjárási események és az ökoszisztéma megváltozása mélyreható hatással van a testünkre és a mentális egészségünkre.
Az alábbiakban részletesen megnézzük, hogy hogyan hathat az éghajlatváltozás a különböző testrészeinkre, hogyan befolyásolhatja ezen testrészek működését, mire figyeljünk oda, hogyan kezeljük az éghajlatváltozás következtében bekövetkező változásokat az egyes testrészeinken.
A BŐRÜNK
1. Az UV sugárzás bőrünkre gyakorolt hatása
A bőrünk testünk legnagyobb és leglátványosabb szerve, melyre közvetlenül és közvetve is hatással van az éghajlatváltozás, gondoljunk itt például a magasabb hőmérsékletre, vagy a légszennyezésre. Ez a hatás összetett, mivel egyszerre több tényező is befolyásolja.
Az éghajlatváltozás és a bőr egészsége közötti kapcsolatot befolyásoló tényező például az, hogy az éghajlatváltozás okozta magasabb hőmérséklet növelheti az ultraibolya (UV) sugárzásnak való kitettségünket. Az éghajlatváltozásnak köszönhetően az ózonréteg elvékonyodott, ami egy pajzsként védene az UV sugárzás ellen,de ez a pajzs meggyengült és emiatt a bőr sokkal jobban ki van téve az UV sugárzásnak . A túlzott UV-expozíció a bőrrák egyik fő kockázati tényezője, beleértve a melanómát, a bazálsejtes karcinómát és a laphámrákot. Illetve a bőr idő előtti öregedéséhez is vezethet, amelyet ráncok, rugalmasságvesztés és hiperpigmentáció jellemez. Sőt az UV-sugárzásnak való kitettség úgyis megnőhet, hogy a magasabb hőmérséklet miatt ritkábban borítják felhők az eget, vagy ha több időt töltünk a szabadban.
A rendkívül magas hőmérséklet azonban azt is okozhatja, hogy gyakrabban tartózkodunk légkondicionált helyiségekben, így kevesebb napfénynek vagyunk kitéve. Ez csökkenti a szervezetünk által termelt D-vitamin mennyiségét, amely fontos az UV-sugárzással szembeni védelem szempontjából. Ez azt jelenti, hogy amikor mégis kimegyünk a szabadba, jobban ki vagyunk téve az UV-sugárzásnak. Tehát az éghajlatváltozás az UV -expozíción eresztül háromszorosan befolyásolja bőrünk egészségét, a ritkább felhőzet és a vékonyodó ózonréteg miatt magasabb dózisú UV sugárzás éri, ami ellen belsőleg kevésbé tud védekezni a szervezet az alacsonyabb D-vitamin szint miatt.
2. A hőség okozta bőrproblémák
A globális hőmérséklet emelkedésével a hőhullámok gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A magas hőmérsékletnek való tartós kitettség hőséggel összefüggő bőrbetegségekhez vezethet. Az egyik leggyakoribb probléma a hőség okozta kiütés, más néven miliaria, amely akkor jelentkezik, amikor a verejtékmirigyek elzáródnak, és a verejték a bőr alatt megreked. Ez piros, viszkető dudorokat és kellemetlen érzést okozhat. A hőséggel kapcsolatos súlyosabb betegségek, mint például a hőkimerülés és a hőguta, szintén dehidratációhoz vezethetnek, ami viszont befolyásolja a bőr rugalmasságát és javító képességét.
3. Légszennyezés hatása bőrünk egészségére
Az emelkedő hőmérséklet és az éghajlatváltozással kapcsolatos jelenségek, például az erdőtüzek és az ipari kibocsátások növelik a légszennyezettségi szintet. Az olyan szennyező anyagok, mint a szálló por, az ózon és a nitrogén-dioxid áthatolhatnak a bőr védőrétegén, ami oxidatív stresszhez és gyulladáshoz vezet. Ez súlyosbíthatja az olyan bőrbetegségeket, mint az ekcéma, a pikkelysömör és a pattanások. Ezenkívül a szennyező anyagok felgyorsíthatják az öregedési folyamatot, hozzájárulva a finom vonalak, ráncok és öregségi foltok kialakulásához.
4. Allergiák és bőrreakciók
Az éghajlatváltozás befolyásolja az allergén növények növekedését és elterjedését, ami hosszabb pollenszezonokhoz és magasabb pollenkoncentrációhoz vezet. Az érzékeny egyéneknél ez gyakoribb és súlyosabb allergiás bőrreakciókat, például kontakt dermatitiszt és csalánkiütést (urtikáriát) eredményezhet. A melegebb hőmérséklet és a megnövekedett páratartalom elősegítheti a penész és más allergének szaporodását is, ami tovább súlyosbítja a bőrallergiát.
5. A klímaváltozás a bőr védőrétegére gyakorolt hatása
A bőr barrierfunkciója létfontosságú a hidratáltság fenntartásában és a környezeti irritáló anyagok elleni védelemben. Az éghajlatváltozás többféleképpen is megzavarhatja ezt a barriert. Például a szélsőséges időjárási körülmények, mint a nagy meleg és páratartalom vagy a hideg és száraz levegő megfoszthatják a bőrt természetes olajaitól, ami szárazsághoz, irritációhoz és fokozott érzékenységhez vezet. Ez veszélyeztetheti a bőr védekezőképességét a kórokozók és a környezeti stresszhatások ellen.
Amit mi tehetünk bőrünk védelme érdekében
Az éghajlatváltozás bőrünkre gyakorolt hatásai jelentősek és változatosak, és új kihívások elé állítják a bőr egészségének megőrzését. Ha megértjük ezeket a hatásokat, és proaktív intézkedéseket teszünk bőrünk védelme és ápolása érdekében, enyhíthetjük a változó környezetünk által okozott károk egy részét.
Tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás milyen sokféleképpen hat a bőrünkre, elengedhetetlen, hogy alkalmazkodjunk mindezekhez a bőrápolási rutinunkban.
A magas spektrumú fényvédő krémek napi használata segíthet a megnövekedett UV-sugárzás elleni védelemben. A bőr rendszeres hidratálásával ellensúlyozhatjuk a kiszáradás és a bőr barrier sérülésének hatásait. Emellett a levegőminőséggel kapcsolatos tájékozottság és a szennyező anyagoknak való kitettség minimalizálására irányuló lépések – például a légtisztítók használata és a szabadtéri tevékenységek elkerülése a magas szennyezettségű napokon – enyhíthetik a káros hatások egy részét.
A SZEMEINK
A második példaértékű testrész, amelyre hatással van az éghajlatváltozás, a szemünk. Az éghajlatváltozás egy másik hatása, hogy a hőhullámok – amelyek az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá válnak – gyulladást okozhatnak a szaruhártyán. A szaruhártya a szem átlátszó külső rétege, amely a szivárványhártyát és a pupillát fedi, és lehetővé teszi a fény bejutását a szemgolyóba. Ez pedig vírusok, baktériumok vagy gombák által okozott szemfertőzésekhez és allergiás reakciókhoz vezethet.
Az intenzívebb UV-sugárzás csökkentheti a szemünkben lévő sejtek immunitását. Ennek következtében a szemünk nagyobb valószínűséggel kaphat el gyulladást vagy fertőzést. Emellett az UV-sugárzás lappangó vírusokat is kiválthat. A látens vírusok olyan vírusok, amelyek a szervezetünkben vannak, de inaktívak, és nem okoznak tüneteket. Amint beindulnak, elkezdhetnek problémákat és tüneteket okozni. Az UV-sugárzás pedig a hőhullámmal együtt növelheti a szemdaganatok, a szürkehályog és a retina rendellenességeinek kockázatát.
A klímaváltozás harmadik példaként említett extrém hatása, hogy a megváltozott éghajlati körülmények csökkenthetik az élelmiszertermelést, ami alultápláltságot okozhat. Az alultápláltság azt jelenti, hogy nem eszünk eleget, vagy nem kiegyensúlyozott az étrendünk. Ez okozhat például A-vitaminhiányt, az úgynevezett xerophthalmiát, amely szemproblémákat okoz, különösen az öt évnél fiatalabb gyermekeknél, melyet ha nem kezelnek, megvakulhatnak. Felnőtteknél az alultápláltság olyan szembetegségekhez vezethet, mint a szürkehályog, a zöldhályog és az időskori makuladegeneráció.
AZ AJKAINK
A harmadik olyan testrész, amelyre hatással van az éghajlatváltozás, az a szánk. Bár az ajak nem tűnik kritikus testrésznek, a szájüregünk egészsége nagyon fontos az általános egészség szempontjából. Emellett a szájunkkal kapcsolatos problémák számos krónikus betegséggel, köztük a cukorbetegséggel is összefüggésbe hozhatók: ha az ínyünk begyullad, az magasabb vércukorszinthez vezethet, ami hozzájárulhat a cukorbetegség kialakulásához. A szánk egészsége nemcsak arra van hatással, hogy mennyire tudjuk jól megrágni az ételt, hanem arra is, hogy hogyan beszélünk, milyen a szaglásunk és a megjelenésünk, és így befolyásolja, hogy az általános mindennapi jólétünket. A magasabb páratartalom megváltoztatja a vírusokat, a vírusgazdákat és a betegségek átvitelének valószínűségét. Újabb gombabetegségek kialakulását is okozhatja, amelyek súlyos következményekkel járhatnak a szánkat illetően. A gombás Mucormycosis például fogfájást, fogak meglazulását, valamint bizsergő vagy szúró érzést okozhat az ajkakban.
Összefoglalás
Az éghajlatváltozás tehát számos testrészünkre hatással van, többek között
a bőrünkre, a szemünkre és az ajkunkra. ÍME NÉHÁNY GYAKORLATI ÖTLET:
Környezetbarát napvédelem: ami azt jelenti, hogy a lehető legkevesebb naptejet használjuk, védjük az arcunkat kalappal és napszemüveggel is
- Csak szükség esetén szedjünk antibiotikumot.
- A CO2 kibocsátás lehető legnagyobb mértékű csökkentése, például motorizált jármű helyett kerékpárral utazás.
- Az éghajlatváltozás különböző testrészekre gyakorolt hatásáról szóló információk megosztása másokkal, például enne a blogcikknek a megosztása.
Melyiket tudod ezek közül megvalósítani a mindennapi életedben? Vannak további ötleteid arra vonatkozóan, hogy te és én mit tehetnénk?
Előre is köszönjük, ha ezeket a gyakorlatba ülteted, és megosztod velünk hozzászólásban, hogy mindannyiunkat inspirálj.
